Ritmusok a waldorf- óvodában
A waldorf- óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én- erősítő, szorongásoldó hatásával. Mivel a kisgyerek saját testi ritmusa csak lassan alakul ki, így a waldorf- pedagógia tudatosan úgy segíti a gyerekek életét, hogy mindig ismétlődő, rendszeresen visszatérő időbeosztással tagolja. Minden gyerek máshol tart a fejlődésben, ezért tudásuk és képességeik nem egyformák, így az óvodában eltöltött idő alatt mindenki annyi tudást szív magába, amennyit éppen be tud fogadni. Az óvónőből sugárzó felfogásból biztatást érezhet mindenki a maga számára arra, hogy mindenhez van elég idő, és mindennek eljön az ideje.
A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban. Egészséges változásban élhetik át a gyerekek az elfeledésből lassan felmerülő felismerést, az örömteljes várakozás szakaszainak végén a beteljesülést.
Ritmus az évben:
Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai és az ezzel összefüggő emberi munkák. Rudolf Steiner szerint az ünnepek az év és az élet forduló- és csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolhatják össze az embert.
A természet szüntelen körforgásban, az évszakok váltakozásában – tavaszi újulásban, nyári fényben, őszi érettségben, téli álomban – éli ritmusát. Mindez a ki- és belégzés ritmusát követi és megszabja az ember életét, munkáját. Óvodánkban ünneptől-ünnepig ezekkel, a ritmusokkal összhangban él óvónő és gyerek.
Az évkör ünnepei:
Betakarítás
Szent Mihály időszaka
Szent Márton időszaka
Szent Miklós - Advent
Vízkereszt – Három király időszaka
Farsang
Húsvét
Mennybemenetel
Pünkösd
Szent János időszak – a nyár ünnepe.
Az ünnepek megformálását, bizonyos tradíciók segítik, melyek részben ősi, népi hagyományokhoz kapcsolódó „természetvallásos” megértésből, részben – a mi kultúránkban – keresztény szokásokból, részben pedig átélhető képekből állnak. Mivel a gyerek koránál fogva még nem értheti meg közvetlenül az ünnepek belső tartalmát, ezért az óvónő felelőssége ezeket a tartalmakat érzékekkel felfogható, átélhető formába önteni számára.
A hét ritmusa:
A hét napjait a feldolgozott gabonafajták különböztetik meg.
Az étkezésben kialakult heti rend:
Hétfő – rizs
Kedd – árpa
Szerda – köles
Csütörtök – rozs
Péntek – zab
(szombat – kukorica; vasárnap – búza).
A művészeti tevékenységek a hét minden napján megjelennek állandó ritmusban:
Hétfő – festés
Kedd – méhviasz gyurmázás, euritmia
Szerda – rajzolás
Csütörtök – cipósütés
Péntek – gyapjúkép készítés
Ezek a tevékenységek tükrözik az adott időszakot, és egyben alapanyagul is szolgálnak az ünneplés eszközeihez. A hét napjaihoz kötődő, mindig vissza-visszatérő azonosságok tagolják a hetet érzékletesen.
A nap ritmusa:
A kisgyerek igényli az ismert és áttekinthető ismétlődésekkel tagolt időrendet. A családban is fontos a kisgyerek számára az étkezések, a lefekvések és felkelések, a séták és más tevékenységek tagolt rendje, ugyanúgy igényli ezt az óvoda rendjében is.
A waldorf-pedagógia a gyerek napját úgy tagolja, hogy a koncentráltabb tevékenységek után mindig egy szabadabb következik. Ez által ritmusa lesz a napnak, mint ahogy a lélegzésnél a ki- és belégzés váltakozik. Így lesz képes a gyerek egészségesebben élni, mélyebben aludni, sőt egészségesebben lélegezni fizikailag is. Ezek a folyamatok ugyanis jelentős mértékben függnek a lelki feltételektől. Ha túl sok az élmény, és túl kevés a szabad játék, amiben fel tudná dolgozni az élményeket, akkor egészségtelenül elfárad a gyerek; ha viszont túl kevés az élmény, akkor unalom és érdektelenség lép fel, ilyenkor nem alszik elég mélyen és fáradtan ébred fel.
Napi ritmus óvodánkban
6:00–9:15
Az óvónők közösen kezdik el a napot, előkészítik tevékenységeiket.
A gyerekek megérkeznek, majd bekapcsolódnak a játékba.
A szabad játék ideje: A gyerekek önállóan játszanak, míg az óvónő a hét különböző napjaihoz és az évkör ritmusához igazodó munkát végez, előkészíti a művészeti tevékenységeket, amelyekbe a gyerekek szabadon bekapcsolódhatnak, a dajkával közösen elkészítik a tízórait
9:15 – 9:30
Rendrakás: Ezt az óvónő, a dajka és a gyerekek együtt végzik.
9:30– 9:50
Reggeli kör: Székkörben gyülekeznek az évszakasztalnál, gyertyagyújtás, köszöntik a napot, az időjárásról versben vagy dalban „beszélnek”, imaszerű verset mondanak. Ritmikus játék: Az óvodásokra szabott történetbe ágyazott verses, dalos, ritmikus mozgás.
9:50–10:00
Kézmosás
Ezt követően ujj- játék a gyerekekkel, majd illatos olaj osztása a tenyerekbe.
10:00–10:20
Tízórai: a csoport egy asztalnál, közösen asztali áldással kezdi és köszönéssel fejezi be az étkezést.
10:20 –11:45
Szabad játék, munka a kertben vagy séta.
11:45–12:00
Mese vagy bábozás, vagy születésnap – a délelőtt lezárása
12:00–12:45
Ebéd: a csoport egy asztalnál, közösen asztali áldással kezdi és köszönéssel fejezi be az étkezést.
12:45–13:00
Mosakodás, fogmosás, készülődés a pihenéshez
13:00–15:00
Mese
Csendes pihenő, alvás
15:00–15:30
Ébredés, rendrakás, uzsonna
15:30–17:00
Szabad játék az udvaron vagy a szobában, rendrakás, búcsúzás
A waldorf-pedagógia a kisgyerek igényeihez igazodva ideálisnak tartja, hogy a délelőtti óvodai tartózkodás után a gyerek visszatérhessen személyes élete színterére, a jól megszokott családi otthonba. A közösségben kapott ingerek feldolgozásához a zavartalan feltételek elsődlegesen otthon teremthetők meg, hiszen a kisgyereknek maga a közösségben való lét is tanulandó feladat, állandó figyelmet, alkalmazkodást kíván tőle.
Azonban alkalmazkodva a mai kor elvárásaihoz, azoknak a családoknak, akik ezt nem tudják megoldani, biztosítjuk gyermekük számára a nyugodt pihenést és a délutáni szabad játékot.